Szívvel-lélekkel

Apák napja

Posted on Posted in Uncategorized

Ugyan babilóbiai nyomai is vannak, hogy az apákat is szoktuk szeretni, mégis, 105 évvel ezelőtt ezen a napon, 1910. június 19-én ünnepelték először hivatalosan is az Apák napját. “Miért csak az anyáknak jár a köszöntés?” – egy fiatal lány, Sonora  kiharcolta az ünneplést: hálás volt nagyon apjának, aki gyerekszülésben meghalt felesége minden feladatát hátrahagyott kötelességét zokszó nélkül vitte tovább, s felnevelte a hat testvért.

Menet közben a hagyomány a hatvanas évektől minden harmadik vasárnapjára módosult, nagyon is kíváncsi vagyok: vajon mikortól tudjuk magunktól minden évben megköszönni nekik azt, amit jól csinálnak? Mikor lehet egy új hagyományt beilleszteni a megszokott régik közé?

És egyáltalán: mivel köszönhető ez meg? Internetet, blogpin-eket böngészve a mai apák ilyenek: barbecue-fűszer használók, baseball/foci/kosár-rajongók, pipázók, könyvmolyok-képregénybújó szuperhősök. Vajon beleférnek-e a valós apák a kreatív oldalak ajánlataiba, ezen is gondolkodom vagy tíz perce, ahogy keresem az ötleteket, amivel kedveskedni lehet. Vajon miért minden harmadik oldal beer-label (sörös címke) ajánlásra fakad? Tényleg csak ennyi?

Bízom benne, hogy egyre többen megtaláljuk a módját a méltó és ötletes köszöntésnek.

(mi újság?)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.