Ahogyan gondolkodom
Szakmai tapasztalataim
Pszichológus és pszichológia tanári diplomámat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szereztem. Klinikai szakvizsgámat a Pécsi Egyetemen tettem le.
Dolgoztam vak és látássérült emberekkel, ez a pár hónap arra tanított meg, hogy a vizualitás mennyire elterel a fontos dolgokról, és hogy a hétköznapi és párkapcsolati problémák nem nagyon válogatósak.
Szenvedélybetegekkel egy fővárosi rehabilitációs osztályon ismerkedtem meg. Itt önkéntesként dolgoztam, zeneterápiás csoportjaimban a zenehallgatás volt a közvetítő eszköz egymás megértéséhez.
Foglalkoztam koraszülött kisbabák szüleivel több budapesti intenzív osztályon, és tapasztalt dúla valamint EMK-tréner kollégámmal gyermeküket elveszítő pároknak is tartottam (és tartok most is) gyászfeldolgozó csoportokat a Polcz Alaine-alapította Napfogyatkozás Egyesület színeiben.
Több mint két évig egy vidéki katonai alakulat csapatpszichológusa lehettem, ahol közalkalmazottként egyéni terápiával és konzultációkkal kísértem katonákat és polgári foglalkozásúakat egyaránt.
Utam ezután visszakanyarodott a szenvedélybetegség felé: egy fővárosi addiktológiai gondozó csapatát erősítettem, majd belekóstoltam az egészségfejlesztés és a prevenciós munka sokszínűségébe is. Jelenleg egy egyházi fenntartású rehabilitációs intézményben dolgozom, ahol a bentlakók függőségeit segítem, kísérem. Magánrendelésem pár éve fut, jelenleg a főváros két pontján, a VI. és XIV.kerületben érhető el, de online is állnak rendelkezésre időpontok.
Munkám során a tudományosan alátámasztott (evidence based) terápiás és diagnosztikai beavatkozásokat alkalmazok.
Módszerspecifikus végzettségem szerint szupervízió alatt álló hipnoterapeuta vagyok a Magyar Hipnózis Egyesület kötelékében. Tagja vagyok a Magyar Orvosi Kamara Diplomások Területi Szervezetének, a Napfogyatkozás Egyesületnek, a nemzetközi IASPM szervezetnek és a Magyar Hipnózis Egyesületnek.
Szeretek arról gondolkozni, hogy bizonyos döntések miért születnek meg. Hogy miért félünk megtenni a következő lépést, vagy miért nem akarunk átélni valamit. Hogy miért foglalkoztat egy másik ember, vagy éppen miért taszít.
Pszichológusként azt vallom, hogy értelmet keresni bármely élethelyzetben fontos feladat. Néha még egy kérdést is nehéz feltenni, nemhogy magát a problémát értelmesen, időben és egyedül megoldani...
Abban segítek, hogy az eldöntendő kérdésekkel ne maradjon Ön egyedül. Fontos számomra, hogy a problémák érthetővé és átélhetővé váljanak az Ön számára. Pszichológusi munkámban folyamatosan alkalmazok szupportív és feltáró intervenciókat, de az erőszakmentes kommunikáció alapelvei és a mentalizációs alapfogalmak is sokat segítenek az üléseken.
Ha lehet, változni és változtatni.
Úgy tartom, hogy ez a célja a pszichológiai tanácsadásnak, segítő beszélgetésnek és terápiás helyzeteknek. Hiszem, hogy ha élettörténetünkben ismétlődéseket találunk, tudunk felismeréseket tenni magunkkal kapcsolatban, akkor ezek a felismerések fognak elvinni minket a változás közelébe.
Ezeket a felismeréseket rendszerbe lehet foglalni, és kellő távolságból -a terápiás kapcsolat biztonságában- együtt tudjuk szemlélni, ha kell, újraszervezni.
A változás bizonyos helyzetekben nagyon idegennek tűnhet és rengeteg érzést, szorongást is generál bennünk. Az alapvető mintáinkkal való szembesülés (pl. az, hogy a konfliktusokban milyen szerepem van, hogyan tudom önmagamat képviselni) pedig szintén nehéz pillanatokat hozhat, melyet a kölcsönös bizalom légkörében, együtt élünk meg, szemlélünk és dolgozunk át.
Jól bevált gyakorlat, hogy klienseimmel az ismerkedés első pár alkalma után megfogható és megfogalmazható célokat fogalmazunk meg, azokat pedig időhatárhoz kötjük. Jó biztonságos légkörben beszélgetni, nagyon sok bizalmas és személyes emlék és érzés hangzik el az üléseken, melyeket az orvosi titoktartás alapján hallgatok meg és kezelek.